2005.09.30. Mi�rt is jobb a HD-DVD a Blu-Rayn�l? [0 hozz�sz�l�s] A Microsoft Windows Digital Media technol�giai �zlet�g�nak vezet�je felsorolta azokat az �rveket, amelyek miatt a HD-DVD szabv�ny t�mogat�s�t v�lasztott�k a Blu-Ray helyett. Mint az a napokban kider�lt, a szoftver�ri�s hossz� t�preng�s ut�n csak nemr�g �llt hivatalosan is a HD-DVD t�mogat�i k�z� egy m�sik "nagy�gy�val", az Intellel kar�ltve. Jordi Ribas elmondta, hogy kezdetben fej-fej mellett haladt az �jgener�ci�s t�rol�szabv�nyok verseny�ben a k�t vet�lyt�rs, �k maguk pedig �ssze�ll�tottak egy list�t, amely azokat a fontos tulajdons�gokat �s lehet�s�geket tartalmazt�k, amelyek v�lem�ny�k szerint elengedhetetlenek az �j szabv�ny �letk�pess�g�hez. A d�nt�s �gy eg�szen a m�lt h�napig nem volt vil�gos, �m v�g�l hat pontban a HD-DVD bizonyult er�sebbnek. Az els� fontos kit�tel az volt, hogy a v�s�rl�k leg�lisan �s egyszer�en k�sz�thessenek m�solatokat megv�s�rolt lemezeikr�l, hogy azokat saj�t h�ztart�sukban �gy t�bb c�lra felhaszn�lhass�k, ugyanakkor fejlett m�sol�sv�delemmel is rendelkezzen a m�dia, amely megakad�lyozza illeg�lis m�sol�s�nak �s terjeszt�s�nek lehet�s�g�t. A Blu-Ray kicsit k�sve b�r, de megfelelt ezen kit�telnek, �gy most nem tudni, ez mennyire sz�m�t d�nt� �rvnek. A hibrid lemezek t�mogat�sa szint�n fontos volt a Microsoft sz�m�ra. Ez annyit tesz, hogy a lemezek olvashat�k legyenek jelenlegi �s k�s�bbi olvas�k sz�m�ra egyar�nt, ne mer�lhessen fel inkompatibilit�s. A dolog m�sik oldala, hogy ugyanakkor a k�s�bbi HD-DVD lej�tsz�k olvasni tudj�k a mostani hagyom�nyos DVD lemezeket is. Ezt a Blu-Rayt t�mogat�k is �g�rt�k (�ll�t�lag laborat�riumban m�k�dik m�r az elj�r�s), de a HD-DVD m�g�tt �ll�k val�s�tott�k meg el�sz�r. A k�vetkez� krit�rium az alacsony el��ll�t�si k�lts�g volt. Sok�ig �gy t�nt, a Blu-Ray vezet ezen a t�ren, mivel e m�g�tt �llt a legt�bb jap�n gy�rt�, mint a Sony, a Panasonic, a Pioneer, a Philips vagy a Sharp. Azt�n v�ratlanul k�t nagy k�nai DVD lej�tsz�-gy�rt� v�llalat bejelentette, hogy ink�bb a HD-DVD szabv�nyt t�mogat� lej�tsz�kat k�v�nnak el��ll�tani. Ez az�rt fontos, mert a Amerik�ba sz�ll�tott DVD lej�tsz�k 75%-�t K�n�b�l import�lj�k. Szint�n fontos volt az alacsony lemezsokszoros�t�si k�lts�g. Az elemz�k azt vizsg�lt�k, mekkora beruh�z�s sz�ks�ges egy-egy gy�rt�sornak �t�llni az �jgener�ci�s lemezek el��ll�t�s�ra. A HD-DVD-nek az az el�nye, hogy egy id�ben k�pes a jelenlegi �s az �j gener�ci�s form�tum� lemezek el��ll�t�s�ra, minim�lis gy�rt�sor-�talak�t�s seg�ts�g�vel. Ezzel szemben a Blu-Ray lemezek el��ll�t�s�hoz gy�rt�soronk�nt legal�bb 1,7 milli� doll�rt kellene befektetni, ami t�l sok egy olyan �zlet�gnak, ahol 10%-os nyeres�gh�nyaddal sz�molnak. A t�rol�kapacit�s ter�n pap�ron val�ban a Blu-Ray a nyer�, ugyanis azt �ll�tj�k, hogy k�pesek 50 gigab�jtot t�rolni egyetlen lemezen, �m ennek jelenleg csak a fel�t siker�lt megval�s�tani. Ezzel szemben a HD-DVD m�r 30 gigab�jtos kapacit�ssal rendelkez� lemezszabv�nnyal rendelkezik, amit sorozatgy�rt�sra is tudnak bocs�tani. V�g�l m�r csak az interaktivit�s k�rd�se maradt h�tra. A Microsoft �s a Disney kifejlesztettek egy iHD nevezet� interakci�s fel�letet, amely az XML-en alapul, az pedig k�ztudottan fontos r�sze lesz a Windows Vist�nak. B�r a Disney Blu-Ray t�mogat�, a DVD Sz�vets�g m�gis az iHD-t v�lasztotta a vet�lyt�rs BDJ helyett, amely gyakorlatilag a Sun-f�le Java alkalmaz�sok mobil v�ltozat�t foglalja mag�ban. Egyel�re teh�t �gy t�nik, a k�t form�tum csat�j�ban jelent�s ter�leteket foglalt a HD-DVD: a konkurrens k�ksugaras azonban minden bizonnyal visszav�g majd.