Alonsót Heidfeld és Barrichello követi a dobogóra Az európai futam után az F1 vezetõi vélhetõen elgondolkodnak majd, hogy ésszerû-e az, hogy ha valaki valóban elhivatott a versenyzés, és ezzel együtt a gyõzelem iránt, akkor annak akár még az életével is játszadoznia kell a siker reményében. Amit ugyanis Kimi Raikkönennek most be kellett vállalnia azért, hogy elsõnek inthessék le a futam végén, az már túl megy a józanész határán. Nem véletlen, hogy a rendkívül nyugodt Ron Dennis –aki fiaként szereti a finn versenyzõit- az utolsó elõtti körben már lábrázást kapott az idegességtõl. Más kérdés, hogy ha fontosabb az emberélet, akkor miért nem erõltették ki a boxba a fiút? Tudjuk, hogy Raikkönen az egyik legelszántabb résztvevõje az F1-es futamoknak, neki talán eszébe sem jutott feladni ezt a küzdelmet. Az élet azonban egyelõre kegyes, hiszen nem csak Õ röpült ki célegyenes végén verseny közben az idén, de kérés, hogy meddig jönnek a figyelmeztetések, és mikor csap be az a bizonyos…. Ezzel együtt a futam persze nem is volt rossz sem, hiszen éppen ez a szabály rengeteg versenyzõt tréfált meg, köztük a hétszeres világbajnok Schumachert is, aki szinte a futam végéig hatalmas csatában volt Montoyával. Hogy hogyan kerültek egymás elé, miközben a rajtrácson négy autó is közöttük volt? Az elsõ momentum, hogy Fisichella miatt újrarajtoltatták a mezõnyt, s ezzel a kis olasz, máris kiesett a négybõl. Aztán pedig a rajt okozott olyan csatát és csattanásokat, ami miatt végül egymásba kapaszkodhatott a két nagy rivális. Történt ugyanis, hogy Montoya rendkívüli rajtot vett, és már már úgy tûnt, harmadikként fordul, ám a lehagyott Webber megvadult bikaként rontott rá hátulról. Az ausztrál ki is esett, míg Montoya csak megperdült. Ez azonban még kevés lett volna az összeröffenéshez. Ahhoz szükség volt még arra, hogy Ralf Schumacher is Webberi hevességgel érkezzen meg Alonso mögé. A vb pontversenyben vezetõ Alonso szerencsére sértetlenül megúszta az esetet, Ralf azonban mehetett szárnyakért. No ekkor volt, hogy Schumacher kénytelen kelletlen, kerülni és várakozni volt kényszerû a külsõ íven, míg a többiek összeszedik magukat. És amikor már a Ferrari kezdett visszatérni, Montoya perdített egyet autóján és elment a címvédõ elõtt. Ettõl kezdve a taktikáké volt a fõszerep. Meglepetésre Rubens Barrichello jött ki elõször, vagyis a Ferrari nem volt túl gyors az idõmérõn, annak ellenére, hogy 11 kört bírt csupán az üzemanyaga. Viszont amint a végeredmény mutatja a brazil ezúttal jobban gondolkodott társánál. Hasonlóan kevés üzemanyaggal indult a pole-ból Nick Heidfeld is. A kis német versenyzõ, aki végül Monaco után ismét második lett, ugyan úgy, mint Barrichello három kiállást tervezett. Az európai nagydíj bár kevés kiesõt produkált, rendkívül sok peches versenyzõ távozott nem túl boldogan. A sort ugye Fisichella kezdte, aki miután a rajtrácson ragadt, a boxból volt kénytelen a mezõny után eredni. Hatodik helye ennek fényében rendkívüli teljesítmény. A sort azonban mégsem Õ kezdte meg. Jarno Trulli szerelõi a felvezetõ kör elõtti 15 másodperces határt túllépve még mindig az autóval bíbelõdtek, ami természetesen büntetést követelt. Az olaszt, boxutcán való áthajtással sújtották. A brit David Coulthard is ugyanilyen megrovásban részesült, ám õ csak saját magának köszönheti, hiszen a kiállás során túl gyorsan hajtott a boxutcában. Ha a közte és a harmadik helyen lévõ Barrichello közti különbséget nézzük, akkor kiderül, hogy ha nem ront, akkor akár a dobogóra is felállhatott volna. További büntetéseket is osztottak, itt már inkább az engedetlenséget „díjazták”, hiszen a többi elmarasztalást a kék zászló figyelmen kívül hagyása miatt kapták a lekörözött versenyzõk. A futamot tehát, ha nem vesszük bele az utolsó körökben történteket, akkor akár egy egészen izgalmas kis versenyként is elkönyvelhetnénk. Raikkönen esete azonban egész sötét felhõket ránt a Forma 1-re, s azok vezetõire. Talán senki nem lenne meglepve, hogy ha a következõ megmérettetésre eltörölnék kerékcsere nélküli összecsapásokat. Kíváncsian várjuk a fejleményeket.